Egy fagyi Brannel: Leonie és Keith

Friss, ropogós bakelit a lejátszóban, puha párnák, matracok, Leonie valami kreatívan maga köré tekert színes lepedőben, Keith egy színes, sztreccs kezeslábasban, aminek ujjai a combját verdesik. A megszokott kaotikusan barátságos légkör. Finom frissítő italok.

1. Mikor találkoztatok? 

- Énénén! *Leonie egyik órán se jelentkezett még ilyen lelkesen az elmúlt hat évben, Keith ráhelyezi az állát Leonie vállára és várja a mesét* Én voltam a panda, ő meg a fehér köpenyes. Aztán elestünk...

- Uhm... Értem... Keith?

- Ő volt a panda, én meg a fehér köpenyes, és elestünk! *Leonie nagyon nevet, Keith folytatja*

- Már közvetlenül akkor összefutottunk, amikor megérkeztem... Azért volt fehér köpenyem, mert fehér a téli utazó talárom.

*Lencse közben elkezdi birizgálni Keef haját* 

- Utána egész éjszaka fel és alá rohangáltunk a kastélyban.

- Egy prefektus sem talált meg titeket?

- Leonie azt hiszem, akkor prefektus volt épp...

- Nem büntettem meg, pedig kellett volna. *majdnem bűntudatos arc* 

- Értem... Ő miért volt panda? 

- Mert épp panda akart lenni. *hangzik a bölcs felelet* 

- És a pandák aranyos állatok... *teszi hozzá Leonie magabiztosan*

*Keith mosolyogva Lencsére pillant, majd oldalra biccentett fejjel ránevet Branre*

- És egy panda nem büntetne meg.

- Nem tehettem. Túl szép volt a haja... *kotyog közbe Lencse*

- Akkor se tudtam irányítani az erőmet épp, úgyhogy a hajam is repkedett össze-vissza...

- De azóta már megettem egyszer... többször a kakaós csigájának a közepét. Az elég nagy büntetés így utólag, nem?...

2. Mi volt a legőrültebb dolog, amit csináltatok együtt?

- Óóó, minden nap csinálunk valami mókásat, igaz, Keef? Például egyszer egy fesztiválon a backstage-ben kötöttünk ki, bár fogalmam sincs, hogyan. Azt játszottuk, hogy Kísz híres zenész *nevetgél* Csodálatos zenész... *ábrándos sóhajjal piszkálgatja tovább a másik haját*

- Igen, rendeltünk magunknak valamit inni, és még egy öltözőbe is bevezettek minket... Azután meg kisétáltunk, és elhopponáltunk, három napig azt se tudtuk, melyik városban vagyunk. Nálunk maradt egy gitár, zenéltünk és énekeltünk, hogy vehessünk omlettet. 

- És arra emlékszel Kísz, amikor legurultunk egy nagy dombon, és az alján lévő nádasban kötöttünk ki, mert nem tudtunk megállni? *kacarászik*

- Az egy domb volt? Nekem akkor egy cukorhegynek tűnt, aminek az alján azok a csíkos nyalókák vannak... De az új kedvenc élményeim Budanekeresdhez kötődnek, ott mindig van valami őrültség, amibe bele tudunk keveredni. 

- Budanekeresdben az a mókás, hogy sosem lehet tudni, kinek a kanapéján ébredsz fel éppen. *kotyog közbe*

- És ha kanapén aludhatsz, még a szerencsésebbek között tudhatod magad... vagy lehet, hogy nem. Emlékszel, mikor hazamentünk és egész éjjel vezettünk, hogy reggel a tengerparton ehessük meg a datolyás kenyerünket? 

- Sosem láttam még szebb napfelkeltét, bár hogy merre jártunk... *megvonogatja a vállát* Az nem teljesen tiszta. 

3. Mi a legszebb közös emléketek?

 

- A szertár, a szertár elég szép emlék, mit gondolsz, Lelloly? *homlokcsókot ad* 

- Óóó, igen! Talán csak Benjinek kevésbé szép... De... Amikor visszajött Keef az ösztöndíjprogramból, és először bukkant fel a padláson, az is csodás volt, mert már nagyon hiányzott. *vigyorogva Pajtásának dől.*

- Igen, az első vitánk... És azután felköltöztünk a padlásra, imádtam azt a napot! Átszíneztük a matracokat, szétszórtuk a ruhákat, utána meg csak táncoltunk...
- Az első csókunk... Mármint az igazi, amikor Keef épp nem fulladozott, szóval az is a padláson történt. Mondjuk nekem azóta is minden alkalom legszebbnek számít. *Keef kézfejéhez dörgöli az orrát*
*Átkarolja, hogy felé fordulva hozzádönthesse homlokát a lány arcához*

4. Keith, a festés vagy Leonie a fontosabb?

- Ezt most komolyan kérdezed? *úgy néz Branre, ahogy megérdemli* Képes lennék feladni Leonie-ért a művészetet, ahogyan bármit, csakhogy ez semmiképp nem lehetséges.

*öt perc szünet következik az interjúban, amíg Lencse jól letarolja, és megszorongatja Kíszt*

5. Leonie, ha választanod kellene, hogy a tündérekkel élhetnél, vagy Keith-szel, mit választanál?

*Legalább olyan hitetlenkedő arcot vág, mint az imént Keith* De hiszen ez buta kérdés! Persze, hogy Kísszel! A tündéreket agyonnyomnám az ágyban... És különben sem tudok nélküle aludni, és semmi mást sem. *rajongó oldalpillantással illeti Pajtiját*

6. Leonie, Keith Richards vagy Keith Coltrane?

- Umm... *lábait átveti Keef lábain* Richards lehetne a jóságos nagypapám, aki csodálatos, vicces és minden pórusából árad a nyers zene. Biztosan felemelő lenne eltölteni vele egy estét, miközben tekeri a cigimet, és az univerzum nagy dolgairól csevegünk. Előkapná a gitárját, hogy pengessen rajta... de ezt az élményt meg akarnám osztani Keeffel. Nélküle semmi nem olyan jó. Keef. Természetesen. Coltrane. *rávigyorog Kiflire, miközben szórakozottan birizgálja az ujjait*

*Puszit ad a Pajtásnak majd feláll, kicseréli a lemezt, és újratölti a poharaikat. Mikor leül, újabb puszit ad* 

7. a) Mi a másik kedvenc zenéje?

- Hát attól függ, mihez. A bakelitgyűjteményünk minden zenei igényét kielégíti!

A naplónkban például már összeállítottunk egy listát… 

- Igen, a bakelitgyűjtemény. Az kielégíti minden igényemet… *kuncogva pislog Kíszre* A tiédet is… Ugye?

*Nevetve zongorázni kezd Leonie lábán, mely még mindig rá van dobva* Ez nem is kérdés. 

7. b) A másik cicás vagy kutyás? Mindenes?

- Nyulas, kutyás, macskás, unikornisos, pávás, bárányos, kneazles, csigás *nagy levegő* zsiráfos, fwooperes, bogaras, narglis... Néha nem tudok ledőlni a matracomra, mert minden tele van a környező szobákból összelopott állatokkal, úgyhogy néha beosonunk aludni más szobájába. Bocsi Gareth... Ashley... Erik... Julien... Merse... Ella...

- ... Grillhusi... Nadine... Ádika... Gyarmathi tesók... Ja, nem az a kérdés? Keef szerintem az összes állatkát szereti, akit oda hozok. Te is szereted őket, ugye? *fordul a fiúcskához* Mindig olyan gondosan kiszedi a cicák szájából a kis baglyokat, nehogy bajuk legyen.

7. c) Milyen gyakran használja a másik az "És" szót? 

- A reggel eseményei Leonie szemszögéből: "És akkor Keef, ma felkelünk, és megcsikizel, és nagyooon nevetek, és kisüt a Nap, és örülünk, és feltápászkodunk, és felöltözünk, és leöltözünk, és felöltözünk (ú, jaj, végtelen folyamatba csöppentünk *teker*), és lemegyünk a konyhába, és főzünk, és leejtem a palacsintát, és Wowbagger jóllakik, és berakunk valami zenét, és táncolunk, és eszünk, és minden eridonost felkeltünk, és viszünk nekik reggelit, és elindulunk kalandot keresni, és találunk és, és, és, és, és... *meredten bámul pajtására, miközben még közelebb csusszan hozzá*

- ... és Kísz reggelente ilyenkor kevesebbet szokott beszélni. Aztán találunk egy új helyet, ahol még nem jártunk. - Igen, ilyen is van! Hihetetlen, nem? - És akkor mindig olyan izgatott lesz, hogy folyamatosan "és"-t mondogat, miközben azt sorolja, mennyi mindent lehetne ott a falakra festeni. A múltkor is találtunk egy teljesen üres helyiséget. Keef, nem mutatod meg Brannek, mit festettél fel oda? *lelkesen cibálja a kezét*
- Azt hiszem a harmadikon volt...

8. Milyen a közös lakásban élni Budanekeresden? 

Néha ilyen...

Néha meg...

És van, hogy...

9. Hogyan sikeredett a házavató? 

*Enyhe pirulás, és zavart vihogás Lencse részéről* Keef, a te házavatód volt, erről neked kell mesélni. Úgy illik...

- Már az, amelyiket a bagolyköves barátainknak rendeztünk, igaz? Fantasztikus volt! De akkor nem csak a házat ünnepeltük, hanem Leonie-t is, akkor volt a szülinapja. Kipróbáltunk néhány új receptet, amiért mindenki bolondult, kaptunk egy rakás hihetetlen holmit, bakeliteket, dísztárgyakat, Gareth és Jared még egy kis bizgentyűt is csinált nekünk, összetörtük a könyvespolcunkat, mikor valaki azt találta el a pálcájával a függöny helyett, másnap délelőttig nevettünk és persze megismerkedtem Leonie nővérével is, akitől jobban tartottam, mint mikor először hittem azt a kanapénkra, hogy elsétált. Kicsit közelebb is kerültem hozzá, mint szerettem volna...*Lencsére pillant* Azóta nem sűrűn látom. Pedig ha majd a sógornőm lesz...
*Leonie csak tátja a száját* A... A sógornőd? A sógornőd? *Átvágódik az ölébe, hogy agyonpuszilgassa a fiúcskát. Részéről vége az interjúnak*
*Hogy fogadni tudja az ölelést, olyan heves mozdulatot tesz, hogy leveri az összes poharat a környékről* 

10. Hisztek a tündérekben?

*Felpattan az asztalra, hogy szívére tett kézzel hithűn zengje...*