Remélhetőleg mindenkinek jól telt a szünete, sikerült kipihennie magát és teletömte a hasát húsvéti sonkával és főtt tojással. A húsvéti nyúl is megérkezett azon a bizonyos napon és a kisgyerekek reggel mehettek is ki csokitojásokat keresni, amelyeket idén a nyuszi nem volt rest jól elrejteni, azonban voltak bizonyos személyek, akiknek fontosabb dolguk is volt a tojások keresgetésénél.
Itt van mindjárt Fandler Ágoston, aki ahelyett, hogy a kishúgának segített volna megkeresni a fűbe rejtett tojásokat, egy lánnyal múlatta az időt és ez még nem is lenne olyan nagy bűn, ha az a lány Újvári Adri lett volna. Csak hogy nem ő volt az. Na, most fel lehetne tenni a kérdést, hogy a fiú akkor csak az április elsejei kavarodás utóhatásaként érezte úgy, hogy most esti sétára indul egy szőke lánnyal vagy egyszerűen csak megtetszett neki a lány és úgy döntött, hogy úgyis szünet van és amiről Adria nem tud, az nem is fáj neki? Mindenesetre nagyon úgy tűnik, hogy jól érezték magukat, bár azt hiszem, Adri nem fog ennyire mosolyogni.
Amint kiengedték a nevelőintézetből, Ombozi Noel első útja nem is a családjához vagy vissza a Bagolykőbe vezetett, hanem egyenesen egy kisállatkereskedésbe ment, ahol be is szerzett két gyönyörű kutyát, és mivel talán nem volt jobb dolga, kiült a természetbe és az újdonsült barátaival együtt leste az arra haladó embereket; a három fej pedig tökéletesen egyszerre fordult ugyanabba az irányba. Noel talán egy ismerőst keresett a tömegben vagy csak élvezte a friss levegőt az intézet után.
Valószínűleg az elsős mestertanonc az, aki a legjobban töltötte a szünetet és ő az, aki nem is felejtené el. Naphegyi Máté már rögtön az első éjszaka egy vad buliba keveredett, ahol igencsak hiányos öltözetben táncolt az ugyancsak nem sokat takaró ruházatban lévő lányokkal. Mátét egyébként nem csupán azon a napon lehetett ilyen vad buliban látni, ugyanis állítólag a szünetben partiról partira járt. Azért remélem, nem csak a lányokkal töltötte a szünetet, hanem benézett a családjához is.
Talán nem mindenkinek telt jól a szünete, ez pedig abból is látszik, hogy Podmaniczky Ádám elég szomorkás fejet produkált és olyan bánatosan pislogott valakire, hogy feltétlenül meg kellett örökíteni ezt az ábrázatot. Pontosan nem lehet tudni, hogy miért is búsult el ennyire a fiú, de talán nem talált annyi tojást, mint a kishúga? Vagy náluk nem is divat a tojáskeresés? Esetleg egy lány van a dologban? Bármi is legyen az ok, a csapatkapitány egy pajtába menekült és ott szomorkodott egészen addig, amíg az az ismeretlen valaki meg nem találta, akivel talán a kép elkészítése után kibeszélték a dolgot.
Azt hiszem, nem Ádám az egyetlen, aki elfelejtené ezt a szünetet és nem is gondolna arra, ami azokban a napokban történt. A navinés Czettner Benjámin olyannyira felhúzta magát valamin (vagy valakin?), hogy barna szemei hirtelen vörössé változtak és szemfogakat növesztett, majd vicsorogni kezdett. Nagyon remélem, hogy csak a jövő évi halloweenre készülődik már áprilisban, és nem vált valami szemfogakkal és vörös szemekkel rendelkező vérengző fenevaddá. Persze, még az is lehet, hogy a húga barátjával, Csornay Vincével van valami baja és így akarja megmutatni a fiúnak, hogy jobb, ha nem bántja meg a lányt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése