Itt a farsang, áll a bál!

„Itt a farsang, áll a bál!”

Javában tart a jelmezek és maszkok, a nagy mulatozások és a finomabbnál finomabb ételek ideje! A farsangi időszak általánosan január 6-án (Vízkereszt ünnepén) köszönt be, és egészen a böjt kezdetéig, azaz Hamvazószerdáig (ami idén március 5-re esik) tart. Azonban akadnak kivételek: Velencében már december 26-tól számítják a farsangot, Spanyolországban ez az időszak csak január 20-án kezdődik, míg Rómában a hamvazó szerda előtti 11 nap jelenti ezt az ünnepet. Ha már Rómánál tartunk, megjegyezném, hogy a farsang eredetileg pogány népszokás volt, s miután a keresztény egyháznak nem sikerült visszaszorítania ezt a hagyományt, később ő maga is átvette ünnepei közé (és az időszak kezdő és befejező dátumát is tulajdonképpen az egyház határozta meg).

A tradíciók szerint ez a télbúcsúztatás, tavaszköszöntés, az önfeledt mulatozás és a gazdag lakomák időszaka. Régebben a lakodalmakat is általában ilyenkor tartották.

A karneválok városa: Velence

Tudtátok, hogy a farsang hazája Olaszország? 

A velencei karnevál pedig a farsang egyik legnagyobb szabású és leghíresebb eseménye. 2014-ben február 22.-e és március 4.-e között kerül megrendezésre, ám ha részt szeretnénk venni a mulatozásban, nem árt időben elkezdeni megszervezni a kiutazást és a szállásfoglalást!

Egy kis történelem: A karnevál eredete a források szerint 1094-re vezethető vissza, korábban nemcsak a jelmezes felvonulás, hanem a bikaviadal vagy a lóverseny is az ünnepséghez tartozott. A Velencei Köztársaság bukása véget vetett az ünnepség népszerűségének, egészen a 20. századig, amikor is a karnevál új életre kelt, és a mai napig turisták ezreit vonzza.

A karneváli hét a galambröptetéssel, vagy az Angyalok szárnyalása elnevezésű eseménnyel kezdődik.

A velencei maszkok:

Ha farsang, ha Velencei karnevál… akkor jelmezek! A maszkok biztosították a féktelen ünneplés során a névtelenséget, és így nyugodtan fel lehetett rúgni olyan szabályokat, amelyeket máskor nem. Azonban az idők során így is hoztak pár, a maszkokkal és jelmezekkel kapcsolatos, néha furcsa, rendeleteket:

1268-ban a maszkot viselőknek a rendelet megtiltotta a „tojásjáték gyakorlását”.

1467-ben megtiltották, hogy férfiak nőknek álcázva magukat belépjenek az apácazárdákba.

1502-ben megtiltották, hogy a jelmezesek fegyvert hordjanak, és nem látogathatták a templomokat sem.

Sokféle velencei maszk létezik, mindegyik egy-egy karaktert, figurát testesít meg. 

A színes és vidám Arlecchino (Harlekin); a kapzsi és fukar Brighella; az egyszerű földi halandó: Burattino; a spanyol tengerésztiszt: Capitano; a komikus szolgafigura: Colombina; és a gazdag főúr vagy orvos, aki mindenhez jobban ért: Dottore.

Ezeken kívül azonban még rengeteg érdekes maszkkal találkozhatunk a karneváli fergetegben.

Farsangolás Magyarországon

Kis hazánk számos rendezvénnyel, fesztivállal és bállal készül a farsangi időszakban. 

Február 15.-én rendezik Ópusztaszeren az Országos Farsangot, ahol „a Kárpát-medencei magyarság sokféle, színes és gazdag farsangi néphagyományai elevenednek fel”, a különböző települések mutatják be népszokásaikat. Ugyanezen a napon, Csömörön a XV. Hájas Tészta – és Fánksütő versenyen szurkolhatunk, és ha még nem volt elég az édességekből, mindenképp érdemes ellátogatni február 28. és március 1.-je között a VI. Országos Fánkfesztiválra, Nagykanizsára („Lekváros, csokis, túrós, narancskrémes, szalagos, csöröge, rózsa…”)! Akik inkább a húsételeket kedvelik, nekik találták ki a Bácskai Hurka – és Kolbászfesztivált (február 22.) , a Kevi Böllértalálkozót (Túrkeve, február 15.)  vagy a Miskolci Kocsonyafesztivált (március 7-9.). A bálozni vágyók részt vehetnek akár a Győrben megrendezésre kerülő barokk bálon, mely a helyi báli szezon egyik legismertebb eseménye (időpontja: február 22.).  Debrecenben komédiásokkal, bábművészekkel, gólyalábasokkal találkozhatunk február 21. és 23. között. Március elsején a Vajdahunyad várában vehetünk részt a Farsangi mulatságon, majd elűzhetjük a Télbanyát, Tapolcán ugyanezen a napon. Ha a télbúcsúztatásból még nem elég, március 8.-án érdemes ellátogatni Noszvajba, egy jó kis kiszebáb égetésre és fáklyás felvonulásra.

Mohácsi Busójárás (február 27. – március 4.)

A legnagyobb hírnévnek örvendő hazai esemény címet mindenképp a Mohácsi busójárás érdemli meg. Az eseményt azért is illendő megemlíteni, mivel az UNESCO 2009-ben felvette az Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára. Tehát Világörökség. 

A busójárás Mohács település eredeti lakóinak, a sokacoknak a népszokása. Eredetére többféle magyarázat is akad: az egyik, hogy a tél kiűzésére, a téltemetés céljából öltöztek az emberek ijesztő jelmezekbe, maszkokba; a másik magyarázat pedig a török időkre vezethető vissza. A hagyomány szerint a mocsarakban bujkálók, egy idős sokac parancsára, az egyik éjjel ijesztő maszkokban, fa fegyverekkel törtek elő, ezzel megfélemlítve a török megszállókat.

A busók szőrével kifordított, szalmával kitömött fehér vászongatyát viselnek. A bundát marhakötéllel vagy övvel fogják össze, ezen lógnak a kolompok. A lábán cifra, női bütykös harisnyát és bocskort, vagy csizmát viselnek. Az álarcot, melyet általában fűzfából faragnak, hagyományosan állatvérrel festették (ugyanis ez a legolcsóbb festék, mivel régen mindenki vágott disznót például). Ezt az álarcot kos -, kecske -, vagy marhaszarv díszíti. A busók kezében általában kereplő, soktollú fabuzogány, sibare (fonott bot), favella, vagy obramenica (vízhordófa) látható. 

A Busójárás programjai között megtalálhatóak táncházak, népdalversenyek, gyermekeknek szóló rendezvények, népművészeti – és kézművesvásárok, Busószobor koszorúzás, megemlékezés… a farsangi koporsó Dunára való eresztése, máglyagyújtás… stb.

Az utolsó napon pedig elégetik a tél koporsóját, éjfélkor pedig lekerül a busókról az álarc, végül pedig elcsendesülnek a kolompok és kereplők.

Azt hiszem, jó sok program közül válogathatunk még ebben a hónapban, úgyhogy: fánkot a kézbe, maszkot az arcra, és induljon a mulatozás!