2014. január 15., szerda

A sikítás éve lesz?

Egy újév soha nem indulhat botrány- és problémamentesen, és ez alól a 2014-es esztendő sem kivétel. A hírek megrendítőek, talán egy év sem kezdődött még ilyen bonyodalmakkal teljesen, mint az idei. A minisztérium azonban mindenkit nyugalomra és körültekintő óvatosságra int, egyelőre úgy tűnik, hogy képesek kézben tartani a kialakult helyzetet.

A térség legnagyobb, erdélyi sárkányrezervátum kapujának tépték le láncait, törték meg erős mágiáját feltehetőleg fiatal tettesek.

Nincs pontos információ a történtekről, csupán annyi biztos, hogy szilveszter éjjelén erejük teljében levő erdélyi varázslótanoncok egy csapata megkörnyékezte, és sikeresen feloldotta a rezervátum védelmét. A láncok meggyengülve omlottak alá, és a mugliszemnek láthatatlan fedőzóna, ami a sárkányok szabadulásának útját zárja el, meghasadva engedte útjára azokat az óriáslényeket, amelyek azalatt a nagyjából negyed óra alatt, míg a rezervátum őrei észre vették a betolakodók jelenlétét, az egekbe szállottak. A rezervátum igazgatója, Darvas Sándor úr a történtek óta még nem állt a széles nyilvánosság elé, viszont helyettese, Daróczi Levente vonakodva ugyan, de elárulta, hogy egy magyar mennydörgőt még mindig nem sikerült elfogni, valószínűleg már Magyarország égboltját is elhagyta. Arra a kérdésre, hogy kik lehettek a tettesek, és miért tehették ezt, így felelt:

Biztosra veszem, hogy jól képzett fiatalok törtek be hozzánk, mivel több erre utaló nyomot is találtunk, amiről sajnos nem mondhatok semmit. Egyelőre a Mágiaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik minden effajta információ. Hogy miért éppen az egyik legveszélyesebb, legvadabb lények biztonságos otthonát választották a tettesek, nem tudom, és bele sem szeretnék gondolni, hogy miféle nemzedék nő fel a szemünk láttára.

Azóta több magyarországi magyar boszorkány és varázsló látni vélte az elkóborolt sárkányt, sőt, hárman már jelezték is szerkesztőségünk felé, hogy külön-külön, de elfogták, és háziállatként igyekeznek tartani kertjükben.


A Zsebpiszok köz veszélyesebb, mint valaha, tudósít annak a roxforti elsőéves diáknak a családja, aki bizonytalan körülmények között tűnt el a napokban, mert betért egy rendezetlen kirakatú, ellenszenves boszorkány üzletébe.

A Roxfortban tanuló hugrabugos fiatal szombat reggel tűnt el az Abszol út legsötétebb részén, a sikátorokkal teli közben. Szülei aggódva várták haza egyetlen fiukat, akinek csak bőröndjei, és macskabaglya, Cicó csengetett egészségesen a pécsi házuk ajtaján. A sokkos állapotú édesanya kérésére két auror hölgy azonnal a helyszínre sietett, de a boszorkány - aki Jeanne D’arc reinkarnációjának tartja magát -, sikítva hátrált meg, és zárkózott el tőlük. Az aurorok kénytelenek voltak erőszakot alkalmazni a boszorkány megtörésének érdekében. Állítása szerint senki nem járt a boltja környékén, és ha mégis, az magára vessen, mert ezen a sötét részen ártatlan, képzetlen fiatal az éjszakát sem éli túl. Az átkoktól eltorzult arcú vén boszorkány kárörvendő kacajjal nézte, ahogy a védelem őrei kénytelen-kelletlen távoztak poros-koszos üzletéből. A szülők riadtan hallgatták a tehetetlen aurorokat, akik nem tudták semmivel sem biztatni a reménytelen szülőpárt.

A Gringotts koboldjai január második napján bejelentést tettek, miszerint a varázsvilág számára rendkívül fontos érték tűnt el.

A nagy erővel bíró apró teremtmények bezárták a bankot, és hallgatnak arról, hogy mikor nyitják meg ismét kapuját. Hogy mégis mi tűnt el, ami annyira fontos, hogy azóta se ki, se be nem lehet jutni az ajtókon, arról a koboldok még nem tájékoztatták a varázsvilágot. Viszont annyi biztos, hogy ha ez az érték sötét erők kezeibe kerül, akkor a birtoklók régen látott hatalommal léphetnek fel, és a nyugodt társadalomra ismét rettegést és folytonos szenvedést hozhatnak. A Mágiaügyi Minisztérium egyelőre nem adott ki közleményt a veszély esetén követendő teendőkről, és nem is erősítették meg a híreket. Ami sajnos tény, és ami órák alatt felborította a pénzvilág életét, az a széfek hozzáférhetetlensége, így aki a napokban szeretett volna befáradni a bankba, hogy féltve őrzött summáját magához vegye, annak várnia kell. Hogy meddig? Bízzunk abban, hogy a minisztérium emberei hamarosan megtalálják a tetteseket.

Lépj be vándor, de vigyázz:
Nem csak kincset rejt e ház.
Ha csak vinnél, de nem hozol,
Fejedre csak bajt halmozol.
Ki idegen kincset áhít,
Annak e hely csapdát állít.
Add fel, tolvaj, ne légy dőre,
Varázslat e kincsnek őre.


Mindannyian jól ismerjük a Gringotts falára írt szöveget, és a hátakon végigfutó borzongás okozója bizonyára nemcsak e szöveg, hanem a gondolat, hogy valaki(k)nek sikerült kihozni bármit is. A koboldok idegesen tekintenek előre, és biztosítják az olvasókat, hogy ezután még szigorúbb előírásoknak kell megfelelnie annak, aki náluk szeretne széfet bérelni.

Az év első sikolya

Az év első babája január elsején, hajnali négy órakor sikított bele az egyik budapesti kórház kórtermébe. A kislány a Varga Borbála Panka nevet kapta boldog szüleitől, akik könnyek között engedték be az újságírókat kórházi szobájukba. A csöpp poronty pontosan kilenc hónapra, 50 centivel és 3 kilóval született meg. Dús fekete haja taréjban áll, pont mint büszke édesapjának, de az orra, mint anyukája mondja, az övé. Borbála édesanyja mugli virágkötő, édesapja viszont varázsló, aki izgatottan várja elsőszülött lánya képességeinek kibontakozását. Tímea – az anyuka – elmondása szerint igazán meglepődött, mikor férje, Attila elmondta neki, hogy varázsló, hiszen úgy gondolta, hogy csak ugratja őt. Aztán meglátta pálcáját, talárját, és hófehér baglyait…

Mindenesetre jó egészséget kívánunk az év első gyermekének, Varga Borbálának, és jogosan büszke családjának!

Nincsenek megjegyzések: