Egy hasábnyi tesztoszteron

 Dúlnak a hormonok a hármas asztalnál

Jó reggelt, Bagolykő! Remélem, hogy már mindenki nagyon várta az iskolaújság újabb varázslatos számát - és a pletykarovatot, amit talán ebben a hónapban nem kavart össze a fordító és nyomdagép mágiája. Na de, lényeg a lényeg, most is hoztam nektek izgalmas pletykákat. Dőljetek hátra kényelmesen, és toljátok csak orrotok hegyére szemüvegeteket: amit most olvashattok, az nem lesz semmi. Na, lássuk!

Míg mindenki készül szembenézni az új tanév okozta kihívásokkal, az már nem mondható el, hogy ez mindenkinek hasonlóan eredményesen is menne. Bontovich Miksát például kifejezetten gyakran látni mostanság Krushnic Dimitri karriertanácsadó irodája körül. És, hogy a dolog érdekesebb legyen, nem is egyedül: Bánffy Albert Tamás is szokatlan lelkesedéssel fordul meg a küszöbön. Véletlen? Ilyen véletlenek nincsenek! A két eridonos vagy titkos légyottokra használja a félreeső irodát, vagy valamit tényleg nagyon szeretnének megfejteni még Merlin által sem ismert jövőjük kapcsán. De hát ilyen az élet, nem? Az egyik pillanatban még nem csináltok semmi rosszat, a következőben már a címlapon találjátok a neveteket azzal a hírrel, hogy, kapaszkodjon mindenki, jelenlegi választásotokat megbánva tanárnak készültök. Ha most kikotyogtuk legnagyobb titkotokat, nem hibáztathattok minket ezért. Hát miért hagytatok magatok mögött prospektusokat az itthoni tanárképzésről, ha nem azért, mert váltáson gondolkodtok?

A házak közti rivalizálás sosem volt újdonság. Mégis, amikor Simon Gellért neve jön velünk szembe, nem a legvérmesebb versenyzőt látjuk lelki szemeink előtt, sőt, odáig is kénytelen vagyok elmenni, hogy azt mondjam, egyeseknek akár ismeretlen is lehet e név. Nem úgy Winter Cone Danversé, hát őt ki ne ismerné? Ugye! És ha már itt tartunk... A rellonos és eridonos srác is megismerkedett egymással. Ha lehet hinni a pletykáknak, akkor pedig nem is akárhogyan, hanem egy rosszul elsült vakrandi eredményeképpen. Rosszul elsült vakrandi? Rosszul bizony. Elég rosszul. A találkozási hely a Cukorkabolt lett volna, de onnan már csak hőbörögve látták kijönni őket, a beszélgetésre magára nem derült eddig fény. Az biztos, hogy elhangzott a bosszú, és az eridonos végül tanulmányi átlagát villogtatva rohant el a kastély felé.

A szem a lélek tükre. Mindenki ismeri ezt a mondást, és talán csodálja is saját tekintetét reggelente a tükörben. Ki-ki a sajátját: kéket, zöldet, barnát vagy éppen szürkét. És ha esetleg eszedbe jutott volna már eltöprengeni azon, hogy az iskolában kiknek van igazán különleges tekintete, most hozunk pár példát; Sarkady Fülöp Lucifer kékjei és Augustine René Meurice barnái bizony megérdemlik, hogy őket is megbámuld még az órák előtt. Túlságosan merésznek tartod a dolgot? Pedig milyen csodálatos lenne belőle egy össznépi flashmobos zűrzavar! A Levita asztalánál teljesen megbolondulnának, ha mindenki egyszerre kezdené el figyelni a két mestertanoncot. Ugyan kérlek, kedves Olvasó, hát ne mondd, hogy nem lenne pompás reggeli mulatság! Ha pedig nem sűrűn fordulsz meg a kastélyon belül, a városban is megtalálhatod gyönyörködésed tárgyát: Csonka Zsombor zöldjei is bizony kiemelésre érdemesek!

Remélem, számíthatok rád, és csapunk együtt egy csodálatos reggeli nagytermi zűrzavart. Addig is, további csodálatos olvasást kívánok!