2022. április 15., péntek

Egy lány, egy fiú - És kilenc-kilenc másik

"A fülledt nyári nap fűtötte teremben csak a kréta halk súrlódása hallatszott, különben egy pisszenés sem. Olybá tűnt, a diákok lélegzetüket is visszafogták, nehogy egy kósza sóhaj, vissza nem fogott tüsszentés megmásíthassa az eredményeket, amelyek oly nagy fontosságúnak ígérkeztek. Bár tudták, ha bárki felnőtt rajtakapná őket, szidás lenne a vége, tartásukból mégis olyan méltóság áradt, mint hazájukat képviselő diplomatákéból, akik tudják, emberek ezreinek jóváhagyásával jutottak el oda, ahol éppen vannak. Rácz-Lantos keze sebesen hurkolta a betűket, de már egyre kisebbeket vont csupán, mert észrevette ő is, amire Erdei már az elején felhívta a figyelmet: nem fog ekkorában kiférni minden lány neve. A levegő állt huzat híján, hiszen az ajtót bezárták. A folyosóról nem érkeztek neszek, de azért Gonda ott guggolt a kulcslyuk előtt, hogy szóljon, ha bárki errefelé közeledne. A papírcetlik gondosan előkészítve hevertek a tanári asztalon a sebtiben kiürített - de a benne hordott cipő áporodott szagát még mindig nem felejtő - tornazsák mellett. Minden negyedik évfolyamba járó fiú arra várt, hogy a nevek felkerüljenek a táblára, s amint ennek megtörténtét a krétatartó jól ismert csilingelése jelezte, az addigi látszólagos rend szinte azonnal megbomlott. Egyszerre kaptak a cetlik felé, hogy aztán ki-ki felállítsa a maga sorrendjét; Gonda türelmetlenül sürgette társait fojtott hangon, hogy igyekezzenek, váltsák fel őt is, hadd írjon, hadd írjon már, hát még elfelejti, amit olyan nagyon kigondolt.
A cetlik nem is egészen öt perc múlva már egy kivételével mind a zsákban hevertek. Pataki nyelvét kidugva vacillált az első két hely kitöltésével, csak akkor vonta pergamenjére a nevet, amikor a többiek fojtott hangon zúgolódva kezdték bökdösni, haladjon már. Végül ő is beadta, nagyobb izgatottsággal mint bármilyen vizsgát vagy szorgalmit valaha, pedig levitásként ő aztán nem kevéssé izgult olyankor is eredményén.
Pár intés, pár okos bűbáj és hopp, a betűre kanyarított szavak - mit szavak, ezek nem egyszerű szavak, hanem nevek -, mozgásba lendülnek. Megrázzák magukat, mint tavasszal először szárnyra kapó lepkék, és új helyükre röppennek, a rájuk érkező szavazatok alapján utasítva maguk mögé társaikat. Micsoda izgalom percei ezek!
Izzadtság lengi be a fülledt nyári termet, de senki nem foglalkozik vele, közelebb nyomulnak egymáshoz, immár hangosan nevetnek, óvatlanul, egymás vállát veregetik, találgatnak, ki kit írt... Azzal, hogy rájuk találnak-e, már senki nem törődik, pirospozsgás arccal, kettes-hármas csoportokba verődve indulnak vissza körleteikbe, miután gondosan letörlik a fekete, porral vastagon borított iskolatáblát. És én, én csak nézem, a sarokban kuksolóként nézem, ahogy szeretett Nikolám neve felismerhetetlen porként száll le a földre, összekeveredve az eredetileg társaihoz tartozó vonásokkal."*

Nem tudom, hányan ismeritek a fenti részletben bemutatott játékot, netán hányan játszottátok ti magatok is. Ámde én ismerem, és bizony a tanév eleji kavarodást arra használtam fel, hogy kérdezősködve, kutakodva, óvatosan, kedvesen összeszedjem a kastély népének véleményét, abszolút szubjektív szempontok alapján. Rajta vagy? Nem vagy rajta? Izgulsz? Nem izgulsz? Bárhogy is legyen, a listák álljanak itt:

TOP 10 LÁNY

Andrássy Borbála
Autumn Rue Danvers
Layla Robillard
Vattai Júlia
Cassandra Romanova
Havas-Mezei Margaréta
Egervári Léda
Marina Darik
Harmat Betti
Polaris Jomana

TOP 10 FIÚ
 
Mikes Marcell Flórián
Péntek Boldizsár
Reiner Kende
Somogyi Ervin Dominik
Athanaczkovics Kornél
Lafayette David Saint-Venant
Elias Napoleon Diaboli
Thomas Middleton
Augustine René Meurice
Herbert Aodhan Piper

Bizony, hát így állunk. Ez a húsz név tekereg majd a következő három napban a folyosók beugróiban, terjed majd kuncogások kíséretében, ahogy közülük választanak az újak is első szerelmet, példaképet. Hiszen mikor is lenne erre jobb idő, ha nem tavasszal? Ha a falak suttognak, suttogjatok nekik ti is! Tetszik? Nem tetszik? Hiányolsz róla valakit? Címezd baglyodat szerkesztőségünknek!

*Részlet Valmontor Bálint: Egy kuruzsló szikrázó évei című életrajzi regényéből.



Nincsenek megjegyzések: