Szenivánéji álom

Mágikus feldolgozások

A mágia a muglik számára sem ismeretlen fogalom, még ha többnyire félnek is tőle, mint ahogy az már szokás az ismeretlen és érthetetlen dolgok esetében. Ennek ellenére számos műben kerül említésre úgy is, mint valami jó vagy éppen szórakoztató. Shakespeare Széntivánéji álmában például ilyen formában jelenik meg. Az idők során aztán akadt pár feldolgozás is, amelyről nehéz eldönteni, hogy vajon csak a mugli képzelet szülte a látványos végeredményt, vagy varázslók szórakoztak inkább azzal, hogy ugyan még a varázsvilág leleplezése nélkül, de belecsempésszenek az alkotásokba itt-ott egy kis tényleges varázslatot. Ezekből emelnék ki most néhányat a teljesség igénye nélkül.

Lássuk először a ShakespeaRe-Told című négy részes BBC-minisorozat vonatkozó részét. A Peter Bowker által napjaink világába áthelyezett történet Ed Fraiman rendezésében került a képernyőre. Helyszíne a Dream Park, ahová Hermia (Zoe Tapper) szülei, Theo (Bill Paterson) és Polly (Imelda Staunton) azért látogatnak el, hogy megünnepeljék lányuk és James (William Ash) eljegyzését. Felbukkan azonban hamarosan Xander (Rupert Evans) is, Hermia igaz szerelme, tönkretéve az ünneplést, és itt kezdődnek a bonyodalmak, főként akkor, amikor a park körül élő tündérek uralkodói, Oberon és Titánia úgy döntenek, hogy a történetnek boldog befejezést adnak.

Ott van aztán még a Were the World Mine is. Mivel júniusban vagyunk éppen, és mivel június nem csak Szent Iván hava, de a meleg büszkeségé is, csak ajánlani tudom ezt a filmet, témába vág. A történet főhőse, Timothy (Tanner Cohen) egy magániskola nyíltan meleg diákja, akit még mindig piszkálnak a többiek, annak ellenére is, hogy már végzős. Amikor elérkezik az ideje, hogy felkészüljenek az év végi előadásra, az irodalomtanár minden tiltakozás ellenére a Szentivánéji álom mellett dönt, Timothy pedig megkapja Puck szerepét. Szövegének tanulása közben rájön, hogy a szövegben el van rejtve egy szerelmi varázslat minden szükséges lépése, és érdekes napoknak néz elébe az egész város, amikor úgy dönt, kipróbálja ezt a varázslatot, ha már birtokába jutott.

Ezek után még a Strange Magic című animációs filmet említeném, amelynek eseményei egy tündérek és mocsári lények lakta birodalomban játszódnak. Területeiket a szerelmi bájitalok elkészítéséhez is használt kankalin határolja. Erre Marianne hercegnőnek is szüksége van, amikor úgy dönt, szeretne egy bájitalt, hogy a környezetében összekuszálódó szerelmi szálak helyükre kerüljenek. Ehhez azonban nem elég csak a kankalin, na meg Sunny segítsége, hanem szükség van a sötét erdő mélyén mocsári lények által fogva tartott Cukorka tündér tudására is. Hogy hogyan jutnak el addig, már ha eljutnak egyáltalán, az majd kiderül a filmből.

Végezetül pedig, hogy azok se maradjanak ki, akik nem szívesen ülnek le egy képernyő elé, vagy éppen nincs is nekik olyan, a Londoni Mágus Színitársulat előadását csak ajánlani tudom. Nem a Globe ugyan, de egyenesen mágus közönségnek szánták az alkotói, és hát valljuk be, igazán varázslatos a szó szoros értelmében. Azt is rebesgetik egyébként, hogy idén Szalamantonban is várható egy hasonló előadás Szent Iván éjszakája alkalmából, erről azonban lapzártánkig sajnos még semmi biztosat nem sikerült megtudnunk.