Drága Doktor! <3
Ugyan még soha nem láttam Önt és a hangját se hallottam és csak a válaszain keresztül ismerem, de úgy érzem, hogy számomra Ön az igazi. A lelki társam. Kérem, találkozzunk! A Fénylő lelkek udvarában fogom várni az újság megjelenésének másnapján, csütörtökön délután négy órakor. Egy vörös rózsát tartok majd a kezemben, innen fog megismerni.
Öleli és csókolja:
Doktorné <3
Kedves Doktorné!
Igazán hízelgő, hogy én vagyok a rajongásod tárgya - már ha nem probléma, hogy tegezlek -, de sajnos nem fedhetem fel kilétemet. Én azért vagyok, hogy a háttérből mozgassam a szálakat, és jót tegyek azokkal, akik segítségemet kérik, ehhez viszont szükségem van arra, hogy megőrizzem anonimitásomat. Ettől függetlenül egy kedves csomag fog várni a Fénylő lelkek udvarában, hogy beteljesületlen szerelmünket valamivel kompenzáljam...
Dr. Who
Hahó Doki!
Voltam lent a faluban a Legendás Állatok Parkjában, és annyira megtetszett a bowtruckle életstílus, hogy azóta az időm nagy részében úgy teszek, mintha bútor lennék. Néha állólámpa vagyok, máskor matrac vagy éppen egy oszlop a folyosón. Nagyon élvezem. A baj csak az, hogy a többiek észreveszik, hogy nem a berendezés része vagyok, hanem egy ember. Próbálok nem törődni velük meg a gúnyos megjegyzéseikkel, de nem igazán megy. Hogyan tudnám tökéletesíteni a módszereimet szerinted? Vagy hogyan tudnám figyelmen kívül hagyni a beszólásaikat?
Előre is köszi a segítséget!
Bájos Bowtruckle
Kedves Bájos Bowtruckle!
Ne foglalkozz a beszólogatókkal! Te igazán egyedi vagy, biztos vagyok benne, hogy remekül beleolvadsz a környezetedbe. Ne hagyd, hogy az irigykedők kedvedet szegjék, és sose feledd, hogy az ember holtáig tanul, tehát mindig van hová fejlődnöd. Hidd el, egy napon tökéletes bútor válhat belőled.
Sok sikert!
Dr. Who
Üdv Doktor!
A szobatársam az őrületbe kerget a rendetlenségével. Hiába szóltam rá már többször, hogy számolja fel a kupit, amit csinál. Mindig eldobált ruhákkal és a padlónkon heverő kacatokkal vagyok körülvéve. Sokszor estem már el bennük. Néha elpakolok néhány holmiját az útból, de most tényleg én takarítsak helyette? Mit csináljak?
Suvickusz-fan
Kedves Suvickusz-fan!
Nem, természetesen nem a te feladatod a szobatársad helyett való elpakolás. Nem vagyok a drasztikus megoldások híve, de nehéz idők nehéz megoldásokat kívánnak. Ha legközelebb is trehány módon szétszórva hagyja a cuccait, csak söpörd bele őket egy szemeteszsákba, és jól dugd el. Utána, ha kérdezi, mondd meg neki, hogy annyi szemét volt a szobátokban, hogy nem volt kedved kiválogatni az ő cuccait, és mindent kidobtál. Amikor már kellően kétségbeesett, akkor szedd elő a zsákot, majd adj neki vissza mindent azzal az üzenettel, hogy a jövőben inkább pakoljon el.
Hidd el, többé nem kockáztatja majd a kedvenc dolgait!
Dr. Who
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése