2016. augusztus 15., hétfő

Tovább zenél a Bagolykő

Felhívásunkra újfent előkerült néhány zenész. Ezúttal nem pont a tanodabeliek, hanem egy volt bagolyköves Bogolyfalváról és egy leendő az Előkészítőből. Tőlük is megkérdeztük, mióta muzsikálnak, milyen hangszeren játszanak, miért vágtak bele, mely műfajokat érzik magukénak és úgy egyáltalán: mit jelent számukra a zenélés.


Chuck Welch - dob
Édesapám a mugli világ egyik legismertebb együttesének a basszusgitárosa. Amint elkezdtem járni és beszélni, próbált a zene felé terelni,  nekem pedig akkor pár évesen a dobolás tetszett meg. A mai napig sem bánom ezt a döntésemet.
Lassan 20 éve dobolok, az elején különböző tanároktól tanultam -neves dobosoktól-, majd olyan 8-9 év után magam vettem át az irányítást. Egész hamar próbálkoztam együttesekben is megmérettetni magam. Most a Sublimal Criminals nevű bandában ütöm a bőröket. Itthoni teltházas koncertjeink vannak a legnagyobb helyszíneken, illetve itthoni és külföldi fesztiválokon, Európában. A kedvencem talán a Németországban található Rock Am Ring... Beteg érzés úgy játszani, hogy ameddig a szem ellát, emberek vannak. Pár éve egy amerikai turnén vettünk részt, ami megalapozta az együttes jövőjét. Ezért hagytam abba a tanulmányaimat a Bagolykőn, majd magántanulóként végeztem.
A zenénk stílusa metál, ami az évek során egyre jobban kiforrt, letisztult, hogy ne lehessen bármelyik banda kliséit ráhúzni.
Szóval nálam ez hivatás és kedvtelés is. Az életem legnagyobb mozgatórugója, mivel ezzel keresem a kenyerem is és sok időt fordítok rá a mindennapjaimból. Saját dalokat játszunk, de régebben játszottunk egy-két feldolgozást is, híresebb mugli előadóktól.
Annak ellenére, hogy a faluban lakom, nem esik nehezemre a fővárosba járni a próbákra. Szeretem ezt a nyugis életet, a főváros pezsgésével sincs bajom, jól esik, ha megállítanak néhol egy-egy fényképre, vagy aláírásra.

Zelei Viktória - hegedű
Drága Berry bácsi! Kicsit tudok hegedülni. 
(a szerk. megjegyzése: Riri írt nekem egy lelkes levelet, amelynek a tartalma mindössze ennyi volt: " Ukulele *-* ". Mivel úgy hittem, eképpen jelentkezik a felhívásra, bagolyfordultával feltettem neki kérdéseimet. Hamar kiderült, hogy egyáltalán nem a cikk miatt írt nekem, csak látott a minap este a faluban egy pengetős hangszerrel a kezemben (ami egy lant volt) és mindössze ezzel kapcsolatos örömét akarta kifejezni. Ettől függetlenül volt kedves a fentieket is tudomásomra hozni.)


Ha esetleg téged kihagytunk a Bagolykő Zenésztárából, vagy tudsz még iskola- vagy falubeli muzsikusokról a felsoroltakon felül, írj baglyot Adam Kensingtonnak!

Nincsenek megjegyzések: