2015. június 15., hétfő

A penna mögött: PodiÁdi és Krónikás

PodiÁdi - Podmaniczky Ádám

Az Edictumba készítenék interjút veled, és örülnék, ha válaszolnál pár kérdésre. Mikor döntöttél úgy, hogy belépsz az újsághoz és minek a hatására? Valaki mondta, esetleg megkerestek, vagy magadtól találtad ki?
Örömmel válaszolok neked, bármire. Az ötlet... huh... Diákmunkát akartam vállalni, hogy legyen egy kis plusz bevételem, és arra a megállapításra jutottam, hogy nekem az "Edictum összekapcsozó", mint munka, bejönne. Az sajnos nem lehettem, mert a mágia megoldja, de azt mondták, író történetesen maradhatok. Belevágtam, és itt vagyok.

Minden hónapban írsz valamit, vagy van olyan, hogy nem jön az ihlet?
Van olyan, hogy nem jön az ihlet, aztán valami mégis elkap, mert minden hónapban írok legalább egy cikket. Igaz, hogy ez az ihlet nagyon egy rafkós dolog nálam, mert néha megcsúszik, így Adam bácsi is szigorú szemmel néz rám, de igyekszem. *jobb keze a szívére vándorol, a balt pedig tisztelgőn felemeli maga mellé.*

Amint láthattuk a legtöbbet a Csillagjósda cikkbe fekteted. Tényleg látod a jövőt, vagy segítséget kapsz?
Nem látom a jövőt, ha így lenne, nem aggódnék olyanokon, hogy a lány, aki tetszik, mást szeret-e, vagy hogy átmegyek-e bájitaltanból. Az embereket nézem, vannak többen, akiknek ismerem a születési dátumát, és ismerem a problémáikat. Ez amolyan fű alatti sugalmazás nekik, ami remélem, máson is segít.

Akkor viszont nagy tehetséged van hozzá. A másik cikk, ami a nevedhez fűzhető a boltok bemutatása. Ez honnan jött?
A bemutatás onnan jött, hogy nagyon szeretek enni. Mindenhol ettem már a faluban, és tudom, hogy hova miért szeretek járni, így aztán arra gondoltam, hogy hátha vannak olyanok, akik kipróbálnának egy-egy helyet lent a faluban, de még nem mertek bemenni, vagy nem tudtak dönteni. Erre szolgált a cikk, meg persze egy kis ajánló is volt a boltoknak. Én például a cukrászdában dolgozom - igen, ez most a reklám helye volt -, és mindig örülök, ha látok egy-egy bagolyköves pofit. Aztán ennek nagy sikere lett, így átment a boltokra is.


És ha mindet bemutattad, akkor esetleg mást is tervezel az olvasóknak?
Persze, folyamatosan ötletelek, hogy mit lehetne még, szeretem, ha változatos és eddig új dolgokról szól az újság. 

És lehet tudni a terveidről, vagy titkosak?
Ezek folyton változó tervek. Egyszer csak bevillannak, főleg amikor éppen órán ülök. A füzeteim tele vannak ötletekkel és kviddicscselekkel. Meg rajzokkal, sőt, elvétve tananyag is található bennük. 

Akkor ha bevillan valami nem tudsz figyelni?
Azért követem nagyjából miről van szó, de volt már büntetőmunkám "tanórán nyújtott negatív jelenlétért" illetve "tanórán való szellemi máshol járás" miatt. Vicces indokok, miután már letudtad a büntetésed.

Az újságírást hobbinak veszed, vagy esetleg később tervezel ezzel foglalkozni?
Egyelőre kreatív szabadidős tevékenységnek és jó kifogásnak arra, ha nem tanultam. Hogy később mi lesz, az egyelőre egy jó kérdés még.


Mestertanoncként sem vonzott az újságírói szak?
Nem, mugli származású vagyok, nem tudok annyit a varázslók történelméről, mint az, aki itt született, sokkal jobban vonzott így a mágiatörténész szak, illetve érdekes a mugli viselkedéselemzői is annak, aki muglik közül jött. Sok érdekességet tanultam már a varázstalan emberekről is, ami eddig fel se tűnt nekem.

Akkor megértem! És ugye addig maradsz az újság szerkesztője amíg diák vagy? Nem tervezel elmenni tőlünk.
Nem, nem tervezek. Igaz, hogy most sűrűbb lett az életem, ami lemondással járt, ezt te is tudod, de olyat adtam le, amitől nem kellett teljesen megválnom. Most úgy érzem, mindenre lesz elég időm, és nem kell másról már lemondanom. Remélem tényleg így is lesz.

Azt sajnálom! Köszönöm az interjút. És még annyit, hogy a jóslataid mindig beválnak nálam.
Ennek igazán örülök. *kacsint* Én köszönöm, hogy megkerestél. *nyom egy puszit a lánynak, és rajzol egy szívet a kezére, mielőtt felkelne és elindulna dolgozni*



Krónikás - Brandon Norrey

Szia! Mikor és minek/kinek a hatására jelentkeztél az Edictumba?
Akkoriban nem volt se közösségi, se szerelmi életem, így mások bámulásával töltöttem az időt. És mi lenne jobb szórakozást, mint más szennyesét kiteregetni? *-* Azóta már van egy lány, akivel megosztom a fagyimat, de igyekszem ugyanúgy hallgatózni mindenfelé.

A Kétszemélyes Portrékat kéthavonta megjelenő cikknek szánod, vagy ritkábbnak?
Kéthavonta megjelenőre terveztem, aztán meglátjuk, mennyi alany lesz.

Az első megjelenés az sikeres volt, Lencse és Keef jó választás voltak. Spontán jött az ötlet, hogy velük ülj le fagyizni, vagy előre tudtad? Ha az utóbbi, akkor miért ők lettek?
Ahogy megkaptam a rovat engedélyét, tudtam, hogy ütős kezdés kell. Leonie-ról és Keith-ről pedig már mindenki hallott.


Kicsit áttérve a jövőre, gondolkoztál az újságírói szakon?
Ohh, biztos, hogy nem leszek az. Ez egy jó móka, de én inkább leszek hivatásos semmirekellő, aki járja a világot, és jól érzi magát. Persze, utazórovatot is írhatnék, de hol van abban a móka?

És hobbiként sem csinálnád? Sok embert érdekelne egy utazórovat.
Úgy sem. Inkább csak az élményekre fókuszálok.

Ha már élmények, hogyan alakultak a kapcsolataid az Edictum hatására? Vannak már e révén barátaid vagy épp ellenségeid?
Barát alig alig, ellenség viszont akad bőven. Az egyik bunkó rellonos folyamatosan megkerget, és átkokat szór rám... Az újságírói szakma nem hálás dolog.


De azért megéri együtt dolgozni a csapattal, nem? Milyen a légkör?
A légkör inspiráló, barátságos. A sok kreatív ember csodákat képes művelni abban a kis helyiségben.

Reméljük, hogy még sokáig gazdagítod a csapatot! Köszönöm az interjút!
Részemről a megtiszteltetés.


Nincsenek megjegyzések: